Szerző: Dr. Duró Zsuzsa, tehetségfejlesztési szakértő

Mint a sakkoktatás képességfejlesztő hatásainak kutatóját, engem is nagy örömmel töltöttek el azok a híradások, melyek arról számoltak be a közelmúltban, hogy – mivel elfogadott kerettantervvel rendelkezik – választható tantárgyként a sakk bekerülhet az oktatásba és iskolai keretek között is tanítható lesz.

Az utóbbi években minden eddiginél nagyobb minőségi ugrás tanúi lehetünk a sakk emberformáló hatásai tekintetében, közelebbről a szellemi torna neveléslélektani, pedagógiai kiaknázásában. Országok tucatjainak iskoláiban vezették be fakultatív tantárgyként a sakkot, de az óvodai nevelésben, sőt, a felsőoktatásban is rohamosan szaporodnak az ilyen tárgyúképesség- és személyiségfejlesztő kísérletek. Az Egyesült Államokban iskolák százai kapcsolódtak be abba a programba, amelynek célja szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek kulturális fel-zárkóztatása, vagyis értékes, önmegvalósításra alkalmas szellemi vetélkedés kínálása a kábítószer és a bűnözés csábításával szemben.

Az iskolai sakkoktatás népszerűsége részint annak köszönhető, hogy a szakemberek felismerték a benne rejlő képességfejlesztő lehetőségeket. Jelentősen javul a diákok rendszerfelismerő képessége, valamint a többirányú gondolkodás és a logikus gondolkodásiránti érzékenysége. A sakkórákra járó diákoknak még az olvasási eredményei is jobbak a többiekénél. A sakkozó gyerekek szocializációs képességei is fejlettebbek másokénál. Észrevehető ez abból, milyen a viszonyuk a nézőkkel egy sakkversenyen, vagy a partnerükkel, főként, ha náluk jóval idősebb ellenfelet győznek le. Mindezek miatt rendkívül fontosnak tartom, hogy a sakkoktatás már az általános iskola első éveitől kezdve képezze részét a tananyagnak.

A sakk képességfejlesztő hatásait néhányan már vizsgálták, főleg a 10-14 éves korosztályesetében. Ennél kisebb korosztályt azonban még senki sem vizsgált ebben a témakörben. Éveken át nagyon sok alkalommal magam is részt vettem gyermekek számára tartottedzéseken. Már az első ilyen látogatásomkor – egy nagyobb gyermekversenyen – lenyűgözött a táblák fölé hajló apróságok százainak látványa. Gondolkodóba ejtett, hogy mi lehet a titka annak a különleges valaminek, amely órákig csendre és viszonylagos mozdulatlanságra bír olyan gyerekeket, akiknél életkori sajátosság a fokozott kommunikációigény és mozgékonyság. Ezért kutatásba kezdtem, melynek tárgyául a legkisebbek: a óvodás és kisiskolás sakkozó gyermekek képességeinek fejlődését választottam. Hipotézisem szerint a sakkozással rendszeresen foglalkozó gyerekek képességeinek fejlődésére kedvező hatást gyakorol a szellemi sport űzése és ez a pozitív hatás transzfer, vagyis több tanulási területen megmutatkozik. Kutatásom – melynek magyar előzménye nincs – eredményei alapján elmondható, és az ország különböző térségeiben vizsgált 250 sakkozó gyermek értékeit szintén 250 nem sakkozó gyermek (kontrollcsoport) értékeivel összehasonlítva egyértelműen megállapítható, hogy a kreativitás, a feladat iránti elkötelezettség (motiváció) valamint az intellektuális képességek fejlődésére kedvező hatással van már a heti 1-2 alkalommal játszottsakk is. A vizsgált sakkozó és sakkal nem foglalkozó gyerekcsoportok teljesítménymutatóinak és magatartásjegyeinek számszerűsített és személyes megfigyelésekkel kiegészített összehasonlításából vontam le következtetéseimet a sakkiskolai tanításának hasznosságára vonatkozólag. Kutatásaim bizonyítják, hogy a sakk oktatása a gyerekek tanulmányi eredményeire is pozitív hatással van.

Elsődleges megállapításom, hogy a sakkjáték tanulása-gyakorlása kedvező hatást fejt ki a gyermek egész intellektuális fejlődésére. A sakk becsületességre, a következmények vállalására, önuralomra, helyzetértékelésre, gyors megítélésre és döntésre, felelősségérzetre, versenyszellemre, a versenytárs tiszteletére, kitartásra, önbizalomra, a kudarcok elviselésére, lényeglátásra, barátságra, rendszeres és pontos munkavégzésre, fegyelmezett viselkedésre, a szabályok, normák és törvények tiszteletben tartására stb. nevel. Továbbá fejleszti azanalizáló és szintetizáló képességet, emlékezőtehetséget, elvont (absztrakt) és logikusgondolkodást, a megosztott figyelem képességét, produktív képzeletet, összefüggések felismerésének képességét, a gondolkodás divergens (széttartó, több megoldást nyújtó) jellegét, az összpontosítás képességét, kreativitást, elvonatkoztatási és általánosításiképességet, problémaérzékenységet, kombinatív képességet, a módszeres és hatékonygondolkodást, a tanulási képességet stb. Emellett a sakk megtanít arra, hogy tanulás nélkül nem lehet fejlődni, hogy az ellenfelet nem szabad lebecsülni, hogy nehéz vagy kritikushelyzetekből is ki lehet jutni, hogy egyes probléma-szituációkra számos megoldást lehet találni, hogy nem szabad a harcot az első sikertelenségnél feladni, hogy a problémamegoldást ismételten újra kell kezdeni, hogy a vereséget is el kell viselni, hogy a szabályokat kötelezőmódon be kell tartani stb.

Hazánkban eddig nem volt egységes óvodai, iskolai sakkoktató rendszer lefektetve. Intézményesített formában csak nagyon kevés helyen oktatták a sakkot. Kísérleti jelleggel néhány iskolában megpróbálták órarendbe beiktatva oktatni, de rövid idő után ezek a próbálkozások gyakran megszűntek. A sakkoktatás két módon történt. Az óvodákban -országos szinten csupán néhány tucat helyszínen – fakultatív módon, külsős sakkedzők által bérelt helyiségekben, legtöbbször az óvodai foglalkozásoktól függetlenül oktatják a gyermekeket. Ugyanez a módszer megtalálható az iskolákban is szakköri szinten. Művelődésiházakban, klubokban is vannak sakk-szakkörök. A fenti esetek egy részében hivatásos edzők, más részükben amatőr felnőttek oktatják a kis tanulókat és próbálják megismertetni velük a játék szépségét.

A másik mód eddig a „hivatásos” oktatás volt. Sportegyesületek működtetnek sakk-szakosztályaik keretében gyermek és ifjúsági csoportokat. Ezeket edzői végzettséggel rendelkező, az utánpótlás kinevelésén fáradozó oktatók vezetik. Ezen képzések céljakifejezetten proli versenyzők kinevelése. Mivel hazánkban eddig nem volt egységes lefektetett módszer a gyerekek tanítására, a sakkoktatók és -edzők saját tapasztalataik alapján, valamint mindig az adott csoport összetételének megfelelően, szinte gyerekenként személyre szabottan állították össze a tananyagot.

Az óvodás- és kisiskoláskorú gyerekek gondolkodásmódja érzelmekben gazdag. így a hozzájuk legközelebb álló nyelv a mesék és versek világa. Ennek figyelembevételével a tananyag összeállításánál az a cél, hogy rendhagyó formában, a versek, a mesék nyelvéneksegítségével próbáljuk a sakkjáték alapismereteinek elsajátítását megoldani. Mivel rendkívül sok pszichikus funkció fejlesztését szolgálja (pl. figyelem-koncentráció), az óvodai sakkozásaz iskola-előkészítést is remekül segíti. Az iskolai követelmények, a figyelés, önkontroll, a fegyelem, a szervezettség megszokása stb. nagy nehézségeket okozhat az első osztályosoknak. Ezért is nagyjelentőségű, hogy az óvoda nagycsoportjában történő sakkozással könnyíteni lehet ezen nehézségek megoldásán. A játékos tevékenység ugyanis erőteljesen gyorsítja a pszichikai és akarati folyamatok fejlődését és fejleszti azt a képességet, hogy az órákon elhangzottakat a gyerek feldolgozza. A játékban szerezett tapasztalatok segítségével könnyebben meg lehet érteni másokat, könnyebben lehet előrevetíteni leendő cselekedeteinket – több lépéssel előre gondolkodás – valamint számot vetni tetteink következményeivel.

Fontos személyiségfejlődés-beli kérdés, hogy a gyermek hogyan viseli el a kudarcot vagy éppen a sikert. Sakkozás közben ezt is megfigyelhetjük, illetve a játék segítségével fejleszthetjük ezen képességeket. Ez az a tevékenység, amelyben nem csupán a kortárscsoporttal játszhat a gyermek, hanem kortól függetlenül bárkivel (nagypapa-unokavetélkedők) és ez a minta rendkívül erős személyiségfejlesztő, nevelő hatású. Mindezen hatások és kutatásaim eredményei alapján javasolhatom, hogy minden intézmény bátran kezdjen bele a sakk oktatásába. A siker nem sokáig fog váratni magára, hamarosan megmutatkozik a gyerekek iskolai teljesítményében is.